Annyi különböző szerep van amibe egy emberként jelen vagyok ès vajon normàlis, hogy néha mégis magányosnak érzem magam?
Valakinek a gyermeke vagyok , másnak az unokája , családtagja , barátja …
A férjem felesége , a gyermekeim anyukája , a szomszédom szomszédja …
Magànyos, annyira fura kimondani , leírni pedig méginkább…
Még magamban megfogalmazni sem volt könnyű.
Megnéztem a Wikipédián mi is ez a különleges szó:
Magány : A magányosság olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal. A magányosság több, mint puszta vágy a társaságra vagy egy másik személyre. A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot az ember életében.
———————————————
Ezt elolvasva a gyerekkorom jutott eszembe, akkor sokkal magányosabb voltam , és kirekesztett...
Most viszont teszek érte hogy átmeneti legyen ez az érzés.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
♡ A KÖSZÖNET - szuperköszönet ikonra kattintva ,közvetlenül is tudod támogatni a munkámat.
♡ : Instagram
[ Ссылка ]
♡ Zene:
www.epidemicsound.com
♡ üzleti megkeresés :
dyus917@gmail.com
