Angol nyelvű változat:
For the English version, please click on the following link.
[ Ссылка ]
Részlet:
De akkor hogy van ez, hogy be kell töltekeznünk Szent Szellemmel újra és újra és újra? Hol kell betöltekezni? Milyen részünk töltekezik be Szent Szellemmel? Gondolkoztál-e ezen? Összeraktad-e ezt magadban? Kerested, kutattad-e ezt már magadban? Mert olyan misztikus, olyan megfoghatatlan, ha nem értjük a lényegét ennek a dolognak. A szellemedről beszélünk, ami gyönyörűségesen új bor, ott van benned, és aztán mondja Pál apostol, hogy meg ne ré­szegedj bortól, melyben kicsapongás van, hanem teljesedjél be Szent Szellemmel. Vajon a lelkednek szüksége van-e a Szent Szellem iránymutatására, vezetésére, a vele való időtöltésre?
Mi a lelked? Rengeteget volt erről szó, és mégis, mégis nagyon sokan, talán mondhatom, hogy sokatok nem feltétlenül tudja a különbséget, hogy most hogyan is éljük meg a hitünket. A lelked az akaratod, a gondolkozásmódod, az érzelmeid, és szüksége van arra, hogy az Igé­vel megújuljon. Hogy az Ige és a Szellem egy. És amikor a lelked a Szellem által töltekezik, betöltekezik, és a tested is a Szent Szellem által töltekezik, ez olyan, mint amikor kedvenc hasonlatom, sokadszorra mondom itt el nektek, mint amikor a kis mágnest ráteszed a gombostűre, vagy inkább fordítva, a gombostűt teszed rá a mágnesre. A gombostű vagy bármi kicsi fém, akár egy gémkapocs, vannak tulajdonságai, de nincsen különösebb ereje, ha csak nem az, hogy meg tud szúrni valakit. De amikor ráteszed a mágnesre, mi történik vele? Át­veszi a mágnesnek a tulajdonságait. Mágnesessé válik az a kis gombostű, az a kis gémkapocs, az a kis biztosítótű. Én is játszottam ilyet gyermekkoromban, anyukámnak a varrós dobozából kivettem a kis tálkát, és benne volt a mágnes, és mint sündisznó álltak rajta a kis gombostűk, aztán levettem onnan, odatettem a fém radiátorhoz, és odaragadt. Nem maradt ott túl sokáig. Mert abban a pillanatban, hogy elveszed a mágnesről a gombostűt, azt a kis fémet, elkezdi azt a mágneses erőt elveszíteni. Valameddig hordozza magában ezt a tulajdonságot, de aztán elveszíti ezt az erőt, aztán leesik. De ha sokáig van a mágnesen, akkor még arra is képes, hogy más gombostűt megmágnesezzen valamilyen szinten.
És erről van szó itt egymással kapcsolatban, hogy amikor ott vagyunk az Úr jelenlétében, ott vagyunk benne az Igében, ott vagyunk benne a valóságos dicsőítésben, a valóságos imá­datban, a vele való közösségben, az Ige tanulmányozásban. Közel vagyunk hozzá, ez történik, töltekezünk Szent Szellemmel. Lehet töltekezni a Szent Szellemmel úgy, hogy hallgatsz egy felkent tanítást, egy prédikációt, és a felkent Ige hatással van rád, megújítja az elmédet, meg­újítja az érzelmeidet, vigasztalást, bátorítást ad, és betölt ez téged. Ez a Szellemmel való töltekezésnek egy formája. De ez a közelség, ez a személyes kapcsolat az, ami téged képes megtartani abban, hogy akár egyedül is ezt tudjad hordozni, azt az erőt, ami a forrásból fakad és onnan származik. Érthető, ugye?
Ezért mondja az Ige, és mondja Pál apostol, hogy újra és újra, ugye a kereszténység egy kapcsolat, mély kapcsolatba, közösségbe, menj be oda a belső szobádba, a gyülekezetbe, az emberi kapcsolataidba, az Igédbe, és keresd, kutasd ezt a közelséget. Keresd Jézus arcát, és akkor így észrevétlenül, mert sokszor ez észrevétlenül történik, azt veszed észre, hogy amikor kijössz onnan, egyszerűen más dimenzióban jársz, mert erő van benned, és bátorság van benned, és önbizalom van benned, nem pedig félelem, kétség, és depresszió.
Mondják egy páran, hogy az Úr jelenlétében voltam, és olyan depressziós vagyok, de nem létezik ilyen. Az Úr jelenlétében nincsen depresszió. Még ha nem is mondják, de sokan így viselkednek. Teljesen kétségbeesve, hogy ő így hisz Istenben, meg úgy hisz Istenben, és tanulmányozza a gyógyító Igéket, és közben panaszkodik, hogy itt fáj, ott fáj, ilyen bajom van, olyan bajom van, hogy az Úrral vagyok, én rengeteget vagyok, és olyan sokat vagyok az Úrral. Most kifigurázom egy kicsit, hogy értsd ezt a helyzetet. Nem szándékos, mert senki ellen nem megyek. De ilyenkor az ember nem az Úr jelenlétében van, mert az Úr jelenlétéből nem tudod ezt hozni magaddal. A saját érzelmeid, a gondolatvilágod mélységeibe kerülsz így bele, a hitetlenségbe és a kilátástalanságba, mert amikor az Úrban vagy, az Úrral jársz együtt, akkor mindig a felemelés, mindig a bátorítás, mindig a vigasztalás, vagy akár kiigazítás jön, ami felemel, ami előrébb visz, ami túllendít téged a holtpontokon, nem pedig lefelé húz.

свернуть