Állok a lámpánál a festői Kőbányán. Sárga-Zöld, indulok...
Kikanyarodok jobbra, majd jön szembe két teherautó, (feltételezhetően konvojba akartak maradni a drágák) és minden körülmények között márpedig előzik a buszt, mese nincs.
Fékezek, próbálok lehúzódni, kezdek aggódni, hogy padkázom a drága felnit, de ahogy közeledik a második nyomorult, addigra felmerül bennem a rosszabb este víziója, ahogy látom magam a kárfelvevőnél, aki szemrevételezi az autóm teljes bal oldalát, minden elemet érintő körültekintéssel.
Csattan a tükröm, behajlik, ahogy kell (hülye-biztos ugye) és nem akarom elhinni, hogy ennyivel megúsztam.
Mindenki megáll, nincs mese, itt esemény történt...
Értetlen arcal szalad vissza emberünk, a megfáradt melós és kezdi magyarázni a bullshitet, ahogy azt szokták. A buszt vezető sofőr közli vele hogy, ha egy ilyen miatt valaki megsérül, ne adj isten úgy veri be a fejét, hogy belehal a buszon, akkor guggolás van "barátom"...
Felmérem a kárt, ami a metál fekete tükrömet érinti. Szerencsémre a melósjárgány nem színrefújt matt tükre csak karcolt finoman, színt nem hordott át. Ennyivel megúsztam...
Bármivel lenne javítva, csúnyább és látványosabb lenne.
Jó magyar szokás szerint lehetett volna, "a nagy ijedtségre adj egy 10-est barátom", amit persze nem mondtam, hanem haladjunk tovább mondattal elhagytam a helyszínt.
Nekünk ez a szerencse, nem a lottóötös :)
Szép délutánt innen is az "úrnak" :)
