Hangoskönyv - Yogananda: Krisztus Második Eljövetele - 1. kötet - 1. rész
Az Egyetemes Krisztus (részlet)
Minden Szentírás, mint például a Bhagavad Gita, mint a Hindu Biblia, és a Keresztény Biblia is, háromszoros jelentéssel bír. Más szóval, a Szentírás az emberi lények három tényezőjével foglalkozik, nevezetesen az anyagi, az elmebeli és a lelki összetevővel. Ezért minden igaz Szentírás úgy van megírva, hogy jótékonyan szolgáljon az ember testének, elméjének és lelkének. Az igaz Írások olyanok, mint az isteni vizek forrásai, amelyek csillapíthatják az ember háromszoros: anyagi-, elmebéli- és lelki szomjúságát. Ezenkívül a Szentírásnak - hogy értékes legyen - valóban segítenie kell az üzletembert, az elmebeli- és a lelki embert is. Bár szükség van a Szentírásnak úgy az anyagi, mind lelki értelmezésére, emlékeznünk kell arra, hogy a szentírás szerzők isteni felelősségtudattal azt vállalták, hogy rámutassanak arra, hogy az ember számára a lelki értelmezések a legfontosabbak.
Az anyagilag vagy intellektuálisan sikeres ember nem lehet valóban teljes. A tudományosan elismert ember sem, aki tökéletesen sikeres az életben. Csak a lelki ember a mindent magába foglaló boldog ember, aki egészséges, értelmes, elégedett és valóban virágzó, és mindent kielégítő bölcsességgel rendelkezik. Megérzésük alapján a spirituális szerzők elsődlegesen arra törekszenek, hogy az embert elsősorban lelkivé tegyék. Én a spirituális értelmezést a lelki, és anyagi értelmezésekkel együtt adom át. Ezek az értelmezések egyaránt segítenek a lelki törekvőnek, az értelmiségi embernek és az üzletembernek is.
A Jézus Krisztus által kimondott szavaknak ezeket az intuitív módon felfogott szellemi értelmezéseit minden nap lelkiismeretesen kell tanulmányozni, és arról elmélkedni az igaz kereszténynek1 és Isten minden igaz bhaktájának (hívőjének) egyaránt.
Jézus mint “beszállító” által jelent meg az Egyetemes Krisztus-Tudat, és most az eredeti Praecepta-leckékben tanított speciális koncentrációs és meditációs technikák által, valamint a Szentírás ezen intuitív módon kapott értelmezései révén a Krisztus-tudat másodszor is megnyilvánul, hogy szétossza magát Isten minden igaz bhaktájának (hívének) tudatában.
A Görög chrisztianosz (Χριστιανος), illetve a latin Christianus jelentése „Krisztus-követő”, „Krisztusi”.
[ Ссылка ]
#Yogananda
![](https://i.ytimg.com/vi/Bd2qCKhn7Ug/maxresdefault.jpg)