Virágos kert az én szívem - Záray Márta énekel

de Fries Károly - Török Rezső szerzeménye

Nyílnak a kertben a nyári csodák,
kék nefelejcsek, rózsák.
Bennem is nyílik sok drága virág,
Mindig, ha vágyom rád.
Egyszer, ha már mindent elvisz a múlt,
Vágyat, virágot, sóhajt.
Alkonyi csendben egy vén, kifakult
Dalt dudorászom majd:

Virágoskert az én szívem,
Ahány virág eléd viszem.
Minden virágban egy vallomás van,
S egy vallomásban a végtelen.
A rózsa azt jelenti: hű vagyok,
A szegfű azt, hogy a nap ránk ragyog,
A nefelejcs, hogy el ne felejts,
A gyöngyvirág, hogy a tiéd vagyok.
Mennyi szívből, mennyi színből,
mennyi rímből lett a vágy.
Tegnap fájt még, ma már csak játék,
Holnap miénk lesz minden virág.
A rózsa azt jelenti: hű vagyok,
A szegfű azt, hogy a nap ránk ragyog,
A nefelejcs, hogy el ne felejts,
Hogy el ne felejts, mert elhervadok!

свернуть