Asszonykám, adj egy kis kimenőt - Bilicsi Tivadar énekel

Zerkovitz Béla szerzeménye

Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem,
Petőfi így szavalá,
de ő is elterült, egész alákerült,
házasság járma alá.
Én is legénykedtem, míg arra ébredtem,
hogy minden jogomnak fuccs,
ha elkívánkozom, épp úgy siránkozom,
mint a többi nagy papucs.

refrén:
Asszonykám, adj egy kis kimenőt,
hogy zülljek ma úgy mint azelőtt,
az egyik kocsmából a másik kocsmába,
törzskávéházamból, zenés kávéházba...
Asszonykám, adj egy kis kimenőt,
hogy zülljek ma úgy mint azelőtt.
Megjövök éjfélre, háromra, vagy négyre,
vagy holnap délre, mint azelőtt.

vers 2:
Nem üres szavakkal, de sok más javakkal,
puhíthatom meg a nőt.
Meglepem kalappal, egy modell darabbal,
vagy kap egy szép karkötőt.
Elviszem Gerbeaudba, színházba, autóba,
mindenképp kényeztetem
és gyűjtöm a merszet és várom a percet
mikor megkérdezhetem:

refrén:
Asszonykám ... stb.

vers 3:
És így kaptam mára, egy klubvacsorára
kapukulcsos kimenőt.
Oly gyorsan lesz három, addig sorra várom
a sok elhagyott kis nőt.
Ma pezsgőben úszunk és a falra kúszunk
s ha kérdik mi van velem?
Hát intek egy lánynak s a hű cigánynak
és azokkal énekelem:

refrén:
Asszonykám ... stb.

свернуть