ÉVOSZ - Évzáró közgyűlés 2016 - Koji László elnök köszöntője.
Optimista becslés szerint 2016-ban az építőipar teljesítménye 10-12 százalékkal marad el a 2015-ös termelési értéktől. Míg az épületek építése 5-6 százalékkal bővül, az egyéb építményeké 38 százalékkal csökken, aminek hatására várhatóan 2017-18-ban átrendeződik a piac - foglalta össze az ágazat helyzetét Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Év végére az építőipar teljesítménye optimista becslés szerint alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, de az optimista becslés is 10-12 százalékos elmaradást jelent 2015-höz képest. Ezen belül az épületek építése a tavalyihoz képest 5-6 százalékos plusszal mintegy 520 milliárd forintot állított elő, az egyéb létesítményeknél mintegy 38 százalék a mínusz, a speciális szaképítésnél 2 százalékos bővülés várható, 920 milliárd forintos érték mellett. Mindezt a korábbi, 275-280 ezer fős létszámmal produkálta az ágazat, melyet nagyon megviselt az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ciklikussága.
Izgalmas pillanat következik, mert a cégek nagy többsége ilyenkor képes a fizetőképes kereslet felé fordulni, azaz a piac 2017-18 között valószínűleg átrendeződik. Az építőipari árak az év egészét nézve átlagosan 3,2 százalékkal nőttek, ezen belül épületek építésénél 6-7 százalékos lehet az éves emelkedés.
Az építőipar számára az idei év sikerei közé sorolandó a kormány lakásépítést ösztönző intézkedései, melynek hatására az első három negyedévben a tavalyi duplájára nőtt a lakásépítésre kapott építőipari megrendelés. A jelenlegi kormányzatai ciklus végére 20 ezer lakás - a 2006-os mennyiség kicsit több mint a fele - kivitelezése lesz folyamatban.
Pozitív eredmény, hogy az új közbeszerzési törvénybe az ÉVOSZ összes javaslatát beépítették. Így például a fővállalkozó csak akkor juthat a pénzéhez, ha igazolja, hogy az alvállalkozóit kifizette, valamint sikerült elfogadtatni, elég ha az ajánlattevő csak 35 százalékos saját erővel rendelkezik az 50 százalék helyett. A duális képzésben olyan finanszírozást alakítottak ki, ami ma már nem teszi veszteségessé a vállalkozások számára a tanulók képzésében való részvételt.
A minimális rezsióradíjat is sikerült picit feljebb tornászni, emellett a szakmában ma már terjed az a vélemény, hogy aki ez alatt az összeg alatt tervez, az nem is építési vállalkozó. A 3 éve még 400 milliárdos építőipari lánctartozásról mára körülbelül 200 milliárdra csökkent, a többit részben kifizették, részben a piaci szereplők eltűnésével megszűnt maga a tartozás is.
Ugyanakkor a 94 ezer építőipari vállalkozás között jelenlévő 90 ezer mikro- és kisvállalkozás jelentős hányadának nincs akkora tartaléka, amely fedezetet nyújt a bérmegállapodásból következő béremeléssel járó terhekre. A piacnak meg kellene fizetnie, hogy a cégek képesek legyenek a minimálbér kifizetésére. 8-10 százalékos átlagos áremelésre van szükség, abba már belefér a 10-15 százalékos bruttó béremelés. E nélkül tovább tart az elvándorlás az ágazatból.
Az építőiparnak hatékonyabban kell dolgoznia, mert az uniós hatékonysági rangsorban egyelőre az utolsó harmadban áll az ágazat: A javuláshoz beruházásokra van szükség, amit a vállalkozások csak akkor vállalnak, ha legalább másfél- két évre előre tervezhetik a termelésüket.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2016. december 9-én tartotta évzáró ünnepi közgyűlését a MERCURE Budapest Buda Szálloda, Mátyás termében. Köszöntőt mondott Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Szabó Zsolt államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) tájékoztatást adott a 2017. évi fejlesztésekről.
Majd Varga Mihály miniszter - Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságpolitikai tájékoztatója következett.
Átadásra kerültek a Lechner Ödön díjak, az Építőipari Nívódíjak, az Építőipari Mesterdíjak, az Építési Alkotói Díj, a Sándy Gyula díj, az Épületgépészeti Nívódíjak és az ÉTE Diploma Díjak.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
