Ossian - Ember a Holdon
(zene: Paksi Endre / Rubcsics Richárd, szöveg: Paksi Endre)
ISRC: HUA632100002 (Minden jog fenntartva! - All rights reserved!)
Megjelenés / Release date:
2021. Május / May 7.
A TELJESSÉG (H-010CD)
Kiadó / Publisher: H-Music (Hangfelvételkiadó Kft.)
Rendelés / order here:
[ Ссылка ]
Hivatalos lejátszási lista / Official playlist:
[ Ссылка ]
Közreműködők / guests:
Ádám Attila - billentyűk / keyboards (Tales Of Evening)
Ángyán Tamás - vonósok / string instruments (Cool Head Klan)
Tagok / Members:
Paksi Endre - ének, összes vokál / lead vocals, all backing vocals
Rubcsics Richárd - gitárok / guitars
Kálozi Gergő - dobok / drums
Erdélyi Krisztián - basszusgitár / bass
Videó: Molnár Dávid / Kertész Enikő
Hangmérnök / Sound engineer: Rubcsics Richárd
Zenei rendező / Instrumentation: Rubcsics Richárd, Paksi Endre
Borító és grafika / Cover artwork and layout design:
Devecz Ádám
Fotók / Photography:
Radó Norbert
A felvételek az RP Stúdióban készültek, 2020 március-november között. / Recorded at RP Studio in March-November 2020.
Ossian online:
[ Ссылка ]
[ Ссылка ]
H-Music Hungary:
[ Ссылка ]
[ Ссылка ]
[ Ссылка ]
#Ossian #ATeljesség #EmberAHoldon #HMusic
Ember a Holdon (Dalszöveg / Lyrics)
Elhagyott bolygó, jégtömbbe zárva,
egy saját csillag fényére várva.
Hajónk az Élet, tengernyi gondon,
hegy-csúcsnak gondolt, parányi dombon.
Hiába vannak, hiába néznek,
ha senki nem lát, senki sem ért meg,
megfigyelnek, de semmit sem látnak,
egy saját „mozit” képzelnek Rólad.
Ezért kell, hogy mindig legyél,
ezért kell, hogy mindig láss,
a csendnek Veled hangja lesz majd,
a hallgatás az Veled más.
Refr.:
Elhagyott bolygó, jégtömbbe zárva,
egy saját csillag fényére várva.
Hajónk az Élet, tengernyi gondon,
hegy-csúcsnak gondolt, parányi dombon.
Csend tengerében, vagy zajos parton,
lakatlan sziget, ember a Holdon.
Mégis az Élet nem bűn, nem vétek,
nélküled „vagyok”, de Veled ÉLEK.
Egyedül szabad voltam, de árva,
a szívem szakadt a nagy „szabadságba”,
feldobtam magam, de mindig lehulltam,
magamat csaltam, folyton becsaptam.
Egyedül lenni, önkéntes kényszer,
üvegharangban összetört ékszer,
A Magány falán van egy ajtó,
csak belülről nyitható.
Refr.:
Elhagyott bolygó…
Refr. 2.:
Aki már felnőtt, réges-rég tudja,
hogy minden szép percét a Sorsától kapta.
Aztán majd egyszer lejár az óra,
mint talált szép tárgyat vissza kell adja.
Véremmel szerzett, féltett nagy Kincset,
megőrzöm Veled, ameddig lehet.
Hiszem az Élet nem bűn, nem vétek,
nélküled „vagyok”, de Veled ÉLEK.
