2002 / 2020
Music, lyrics: Walden Menedék
Gyöngyház
Azt mondtad, nem volt kínos csöndünk, mióta találkoztunk
A bennem kongó kínos csöndbe robbant be mondatod.
Alkohol-mámorban úszva fogalmazgatom a mondhatatlant,
Hogy az egyik pillanatban jó - a másikban meg rossz.
Nem foglak megismerni, és nem fogsz hozzám közel kerülni
És tény, hogy vergődésünk nem bír ki egy fél évet sem.
Vannak bár percek, mikor mindketten úgy teszünk, mintha…
Én akkor is, rogyadozva, kapaszkodom a magányomba.
Csak annyi még, hogy féltelek
Féltem a szép gyöngyház lelkedet
Csak remélhetem, hogy elhiszed
És nem átkozol halkan.
Csend csendül, szétválunk. Szemem előtt furcsa képek.
Mozgólépcsőn dülöngélő hajnali árny most a lélek…
Megrezdül, téblábol, még egyszer visszanézek,
Kék az ég, szépek a fények, az emberek közti térbe lépek...
Kék az ég, szépek a fények, az emberek közti térbe lépek...
Kék az ég, szépek a fények, az emberek közti térbe lépek...
Csak annyi még, hogy féltelek
Féltem a szép gyöngyház lelkedet
Csak remélhetem, hogy elhiszed
És nem átkozol halkan.
Csak annyi még, hogy féltelek
Féltem a szép gyöngyház lelkedet
Csak remélhetem, hogy elhiszed
És nem átkozol halkan.
Photo credits: Fortepan (87752)
1972. Magyarország, csillagvizsgáló diákok távcsővel.(adományozó: Urbán Tamás)
