Lesz maga juszt is az enyém! - Seifert Dezső énekel

Eisemann Mihály - Harmath Imre szerzeménye

Tavasszal még csak azt daloltam,
Zokogva, hogy szeret-e még?
Tavasszal még bolondja voltam,
De mégsem nyertem el szívét.
Ma már a vén szigetre hó hull,
S a fákat rázza téli szél.
S a lelkem csak újra lángra gyúl,
A szívem megint remél!

Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém! Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém, az enyém!

Hiába táncol éjszakán át,
Hiába van babája száz,
Tudom, hogy gyötröm minden álmát,
Vidám szívét emészti láz.
Hiába járja még a tangót,
Ha pezsgő gyöngye könny csupán.
A bánat ezerszer jajgatóbb,
A sok-sok pohár után.


Kísér: Efim Schachmeister zenekara

свернуть