A magyarság eredetének és korai történetének kutatása rendkívül széles körű hazai és nemzetközi figyelemnek örvend. Az intenzív kutatás ellenére számos kulcskérdés, így például a vezető dinasztia, az Árpád-ház eredete, tisztázatlan maradt és napjainkban is elméleti viták tárgyát képezi. A problémát elsősorban a kutatások kiinduló pontját jelentő írott források kis száma és az ezekben leírt adatok véleményes hitelessége jelenti. A dinamikus technikai fejlődésnek köszönhetően az utóbbi évtizedben azonban a korai magyarság és a kiemelt családok eredetének vizsgálatába az archeogenetikai kutatások is bekapcsolódtak.
Az elmúlt években a kutatásaink egyik fő irányvonalát államalapító dinasztiánk, az Árpád-ház eredetének vizsgálata jelentette az úgynevezett Y-kromoszómás haplocsoport és teljes genom elemzések segítségével. A vizsgálatok fő anyagát a székesfehérvári Szűz Mária prépostság területéről előkerült királyi temetkezések, azaz az Osszáriumban őrzött, potenciálisan számos Árpád-házi és vegyesházi királyunk embertani leleteit magába foglaló, ugyanakkor rendkívül kevert csontanyag képezte. Előadásomban ezen kutatási irány eddigi eredményeit mutatom be, kiegészítve avval, hogy mely más uralkodócsaládok vizsgálatát végezzük a Szegedi Tudományegyetemen.
