Budapest Magyarország fővárosa és legnépesebb városa. A város határain belül népességét tekintve az Európai Unió kilencedik legnagyobb városa és a második legnagyobb Duna-parti város; A város lakossága 1 752 286 főre becsülhető, mintegy 525 négyzetkilométernyi területen. Budapest, amely város és megye is egyben, a budapesti nagyvárosi térség központja, amelynek területe 7626 négyzetkilométer (2944 négyzetmérföld), lakossága pedig 3.303.786; prímás város, Magyarország lakosságának 33%-át teszi ki.

Budapest története akkor kezdődött, amikor egy korai kelta település Alsó-Pannon fővárosa, Aquincum római városává alakult át. A magyarok a 9. század végén érkeztek a területre, de a területet 1241–42-ben a mongolok kifosztották. Az újjáalakult Buda a 15. századra a reneszánsz humanista kultúra egyik központja lett. Az 1526-os mohácsi csatát közel 150 éves oszmán uralom követte. Buda 1686-os visszafoglalása után a régió a fellendülés új korszakába lépett, Pest-Buda Buda, Óbuda és Pest 1873. november 17-i egyesülése után globális várossá vált, az új főváros a Budapest nevet kapta. . Budapest az I. világháborút követően 1918-ban felbomló nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Birodalom társfővárosa is lett. A város az 1848-as magyar forradalom, az 1945-ös budapesti csata, valamint az 1945-ös budapesti csata gyújtópontja volt. Az 1956-os magyar forradalom.

Budapest egy Béta + globális város, erős kereskedelem, pénzügy, média, művészet, divat, kutatás, technológia, oktatás és szórakoztatás terén. Magyarország pénzügyi központja, Bukarest után a régió második leggazdagabb fővárosa és városa. Budapesten található az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az Európai Rendőrfőiskola és a Kínai Befektetési Ügynökség első külföldi irodája. Több mint 40 főiskola és egyetem található Budapesten, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A város 1896-ban megnyílt metrórendszere, a Budapesti Metró 1,27 millió, a Budapesti Villamoshálózat 1,08 millió utast szolgál ki naponta. Budapest építészetileg figyelemre méltó épületei sokféle stílusban és különböző időszakokból származnak, az óbudai Aquincum római városától (III. kerület), amely körülbelül i.sz. 89-ig nyúlik vissza, a legmodernebb Művészetek Palotájáig, a kortárs művészeti múzeum és koncertterem.

A legtöbb budapesti épület viszonylag alacsony: a 2010-es évek elején körülbelül 100 épület volt 45 méternél (148 lábnál) magasabb. A sokemeletes épületek számát alacsonyan tartja az építési jogszabályok, amelyek a történelmi városkép megőrzését és a világörökségi követelmények teljesítését célozzák. Szigorú szabályok vonatkoznak a sokemeletes épületek tervezésére, engedélyezésére és építésére, következésképpen a belváros nagy részén nincs ilyen. Egyes tervezők a felhőkarcolók építésére vonatkozó szabályok enyhülését szeretnék elérni, és felvetődött a felhőkarcolók építésének lehetősége a város történelmi magján kívül is.

Az építészeti stílusok kronológiai sorrendjében Budapest a teljes idővonalon megjelenik, kezdve az ókori építészetet képviselő Aquincummal.

A következő meghatározó stílus a budapesti gótikus építészet. A néhány megmaradt gótikus épület a Várnegyedben található. A figyelemre méltó épületek a sz. századi Országház utca 18., 20. és 22. szám alatt, valamint az Úri utca 31. szám alatt, melynek gótikus homlokzata a XV. További gótikus jellegű épületek a 12. században épült Belvárosi plébániatemplom és a 15. században elkészült Mária Magdolna-templom. A legjellegzetesebb gótikus stílusú épületek valójában neogótikusak, mint például Budapest legismertebb nevezetességei, az Országház és a Mátyás-templom, ahol az eredeti anyagok nagy részét felhasználták (1015-ben román stílusban épült). #budapest #budapesthungary #mapschool #mapsolo #maps #mapas [ Ссылка ]

свернуть