Fiatal erdei sikló (Zamenis longissimus) letekeredik a csuklómról
Épp fürkészek után fürkésztem az erdő szélén, amikor a pillantásom egy bokor aljára tévedt, ahol észrevettem egy szűk arasznyi darabját a kígyó derekának. Rögtön tudtam, hogy csak erdei sikló lehet, ezért habozás nélkül rámarkoltam a bal kezemmel, mert a jobb kezemmel a kamerát tartottam. (Ha vízi sikló lett volna, alighanem elszalasztom, mert akkor előbb letettem volna a kamerát, ugyanis fél kézzel elkapva nem tudtam volna megakadályozni, hogy összekenje a ruhámat a kellemetlen szagú végbélváladékával.) Mivel apró dolgokra vadásztam, fent volt a kamerámon a Raynox makró előtét, ezért az első felvételt - egy fotót - azzal készítettem. A videó végére betett fotón éppen kinyújtja a nyelvét - olyan pillanat ez, amit szándékosan csak ritkán kap el az ember. (A kép sarkaiban látható sötét részt az okozza, hogy az előtétlencséket tartalmazó foglalat beárnyékolja a látóteret.) Mivel szerettem volna teljes képet is készíteni az állatról mielőtt elengedem, gyorsan lecsavartam és a földre helyeztem az előtétet, majd elkészítettem a második felvételt is, melyet a videó elején látsz. Mindez 1 percen belül történt, ami elég volt a kígyónak ahhoz, hogy - szabadulni nem tudván - testével rátekeredjék a csuklómra. Úgy vettem észre, hogy ő is ismeri az óriáskígyók trükkjét, mert miután rámtekeredett, fokról-fokra szorosabbra vette a gyűrűit. A fotó után elindítottam a videófelvételt, majd elengedtem a jószágot. Érdekes, hogy távozás közben szinte az utolsó pillanatig "fogva tartotta" a csuklómat, miközben letekeredett róla.
---------
A faj védett. Természetvédelmi eszmei értéke 50 ezer forint. Bagatell összeg, hiszen egy fajtatiszta kutyáért 300 ezer forintot is elkérnek. Aprópó, kutya. Biztos vagy abban, hogy az erdőben szabadjára engedett kutyád ugyanolyan kíméletesen fogná meg ezt a kígyót, ahogy én tettem, és miután megnézte el is engedné?
Megjegyzem, az elfogás és az elengedés között mindössze 3 perc telt el.
---------
Megjegyzés a videó színvilágáról: A videó valójában színesebbnek hat, mint amilyennek a helyszínen érzékelted volna, mert az emberi agy "helyére teszi a dolgokat". A tiritarkaság magyarázata egyszerű. A hely laza árnyékban volt. Balról a napsütötte táj és a tiszta égbolt "fehér" fénye derítette az árnyékot, jobbról egy csomó, ugyancsak napsütötte vérehulló fecskefű világos zöldje és kanárisárga virágai tették ugyanezt. A kígyó testén látszik egy folt, melyet közvetlenül ért a napfény. Ha Munkácsy lefestette volna a jelenetet, alighanem más lett volna az összbenyomásod a képről. De Csontváry, aki jobban hitt a szemének, talán még markánsabb színeket használt volna, mint amit a tárgyilagos kamera mutat.
Munkácsyról eszembe jut egy gyerekkori emlékem a látással kapcsolatban. Volt egy Munkácsy (!) tévénk, mely természetesen fekete-fehérben (pontosabban: sötétkék-világoskékben) mutatta az adást. Apám vett hozzá egy színezett üveg előlapot, mely három vízszintes színzónára oszlott, melyek narancs, kék és zöld színben engedték át a fényt. Engem borzasztóan zavart, de egy idő (hetek, hónapok) után már el is felejtettem, hogy ott van. Akkor döbbentem rá erre, amikor egyszer valamiért félrebillentettem a fejem tévézés közben, és hirtelen kiszínesedett a képernyő. Néha ma is használom ezt a trükköt, ha friss szemmel akarok megnézni egy naplementét. Akkor bizony látom én is a kanárisárga színeket az égbolton, amire úgy rácsodálkoztam gimnazista koromban a budapesti Csontváry-kiállításon.
Törökbálint T2, 2021.05.26. 16:20
@PPC-MVI_7880,(IMG_7876,7) Fiatal erdei sikló - 2021.05.26. 16-20-50.mp4
