Az egykor mozgalmas életű bányaváros a bányászat megszűnésével csendes faluvá változott,
így a hajdani gazdagság és hírnév már csak az emberek emlékezetében él. A szép fehér falú
házak becsukott zsalugáterei mintha sértődöttséget őriznének. Csipkerózsika-álmából a 20.
század utolsó éveiben mégis ébredezni kezdett: fejlődésének útja a faluturizmus irányába
vezet.
Vízimalom
A század elején még öt vízimalom működött Torockón, ma a falu területén egy maradt fenn.
Ha szeretnénk ellátogatni a vízimalomhoz, a 48-as házszámot keressük, Both Miklós
asztalosmester portáját, ennek hátsó udvarán található a Kárpát-medence legkorábbi felül
csapos patakmalma, egy igazi építészettörténeti ritkaság.
A malomba bejutva látható, hogy gerendájára az 1723-
as évszám van rávésve, valamint a hajdani tulajdonos neve, Toroczkai Klára. A malomépület
három helyiségből áll: a malomszerkezetnek helyet adó malomházból, a molnárházból
valamint az épület tengelyére merőlegesen épített pincéből. Falai részben fagerendákból,
részben kőből épültek, a homlokzat egyetlen dísze a vörösre festett ablakkeret. A malom mai
tulajdonosai az épületet látogatásra alkalmassá tették, karbantartják, kérésre el is indítják.

Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori
bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő
Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében,
Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve
aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra
előbukkanjon mögülük.

Kamera: GoPro Hero 7 Black 4K
Sony FDR AX-33 4K

свернуть