Történész résztvevők: Toronyi Zsuzsanna, Ungváry Krisztián
Slammerek: Basch Péter, Molnár Péter
Zene: Pető Dávid
Sorozat szerkesztő, vitavezető: Molnár Péter

Budapest az egyetlen város Közép-Európában, amelyben a holokauszt után is folyamatosan nagyszámú zsidó népesség él. Mennyire tudott Budapest zsidó város is maradni az elmúlt hetvenhét évben, és ha Budapest provinciálissá vált Trianon után, az, hogy folyamatosan zsidó város is tudott maradni, mennyire tudta enyhíteni a provincializmust, mennyire tudta széleslátókörűbbé tenni a közbeszélgetést? A gondolatbátorság jegyében érdemes kitérni arra is, hogy biztonságosabb-e Budapesten zsidónak lenni, mint mondjuk Párizsban, és ha igen, miért?
A beszélgetést elősegítendő, a felkért történész résztvevők egyes hozzászólásai is legfeljebb három percesek, mint egy slam. Ez az időkeret az 1980-as években Chicago-ban született slam/szóritmusoló műfajában az egyetlen megkötés. Mindegyik alkalommal, a beszélgetés első része után el is hangzik 3-4 slam, ami után a slammerek, és Pető Dávid, aki a slamek között zenélni fog, is kiülnek a színpadon lévő asztalhoz, és feltesznek egy-egy kérdést a történészeknek, majd a közönség is feltehet kérdéseket.

A címben szereplő gondolatbátorság egybecseng Bibó István örökségével. Kállay Béni, miután lefordította John Stuart Mill szabadságról szóló esszéjét, előszavában azt nevezte gondolatbátorságnak, amikor valaki nem csak a mások, hanem a saját gondolatai igazságában is kétkedni bátorkodik. Mint a szólás és a sajtó szabadsága, ez a gondolatbátorság is a közbeszélgetés előfeltétele.

Gondolatbátorság Budapesten - szólásszabadság és közbeszélgetés a közép-európai New Yorkban egykor és most. A Bibó István Szabadegyetem tavaszi Földalatti Slam Akadémia sorozata, 3. alkalom. A teljes sorozatot lásd: [ Ссылка ]

Festmény: Gantner Dániel
FSA logó: Morvai Péter

свернуть