Üdvözöllek!
Amit látsz, az egy ASMR-fantasy szerepjáték sorozat, aminek Te vagy a Főhőse.
A teljes történetet itt találod: www.asmrakademia.hu
Jó agyzsongítást! :)
Amint a kőarcú művész házaspár befejezte verses előadását, az Akadémia rektora lép színre, hogy elmondja évnyitó beszédét. Termetes lény, szürke palástja alól itt-ott kivillan hurkás teste, feje leginkább egy szúnyogéra emlékeztet, tűhegyes szemfogakkal felszerelve. Véreres szemeit sűrűn forgatva üdvözli a díszvendégeket, az oktatókat és a hallgatókat, és miközben méltatja az intézményt, neked van időd körülnézni. A roppant csarnok nézőserege között egy ismerős arcot sem látsz, és bár az emberszabásúak vannak többségben, azért akadnak bőven fura szerzetek is, mintha csak egy félresikerült genetikai kísérlet áldozatai lennének.
Ami leginkább meglep, az a hihetetlen rend és nyugalom, ami jellemzi a díszes kompániát, az igazgató szavai szinte utat vágnak a csendben, és a sziklafalakról visszaverődve érnek el hozzád. Magadon is tapasztalod ezt az áldásos nyugalmat, pedig még mindig bizonytalankodsz, vajon nem álmodod-e az egészet. A hátizsákod lassan lecsúsztatod a válladról, naplót és tollat kotorsz elő, és leírod a lap tetejére: EZ NEM ÁLOM! – a szálkás betűk vigyázban állnak, nem folynék szét a szemed előtt, ahogy vártad, de hirtelen arra riadsz fel, hogy valaki egy apró nyilat lőtt ki rád. A nyíl a dzsekidbe fúródott, nem tett kárt benned. Letekered a papírfecnit a nyíl végéről, és kisimítod. A MÚZEUMBAN VÁRLAK – DIMITRI. Ennyi az üzenet, és mire újra körbenéznél, a műsor véget ér, és a nézősereg temetési csendben hömpölyög a kijáratok felé.
Hagyod magad sodródni az árral, innen-onnan biztató mosoly száll feléd, amit kényszerűen viszonzol, miközben lesed, hátha útba igazít egy felirat vagy piktogram. Ahogy egyre szűkebb barlangnyílásokon át távolodsz az Aulától, egyszer csak hatalmas ütést mérnek a hátadra. Megtántorodsz, mire az illető megfog, és öblösen röhög a saját viccén. A kétméteres férfi örül, hogy újra lát, felkap és zúzmarás szakállába nyomja a fejed. Fogalmad nincs, ki lehet, de barátságos, ezért gyorsan megtudakolod tőle, merre van a múzeum. Kicsit sértődötten az orrod elé mutat, és ismét jót röhög. Vele nevetsz, majd teljes erőddel nekiveselkedve benyomod a múzeum vasajtaját, és belépsz…
A teljes történetet itt találod: www.asmrakademia.hu
