Mire jó a képzelet,
Ha nem kíséri az életed.
Mire jó az életed,
Ha élni igazán nem mered.

Mért mondom, hogy indulok,
ha félúton visszafordulok.
Mért élek, ha nem tudok,
élni igazán...

Esztendők úgy repülnek el, mint a madár.
S közben elszökik a nyár,
Elköszön az ősz,
Elfordul a tél tőlem.

S közben hűtlen lesz a perc,
Elcsitul a vágy,
Búcsút int sok társ nekem.

Miért jó, ha csak álmodom,
s nincs sehol ott a lábnyomom.
Kinek kell a két kezem,
Ha nyújtani soha nem merem.

Esztendők úgy repülnek el, mint a madár
S közben elszökik a nyár
Elköszön az ősz
Elfordul a tél tőlem

S közben hűtlen lesz a perc
Elcsitul a vágy
Búcsút int sok társ nekem

свернуть