Felkért résztvevők: Balázs Eszter, Csunderlik Péter, Konrád Miklós; slammerek: Kócsik Klaudia, Melinda Rose, Molnár Péter, Szalai Sámuel; vitavezető: Molnár Péter.

Március 28, hétfő, 18:30-20:30 óráig, Auditórium A, Nádor utca 15. Ingyenes.

Téma: A "régi Magyarország" Budapestje: Ady Endre, Jászi Oszkár és a polgári radikálisok Budapestet is elmaradottnak tartották. Igazuk volt, vagy tévedtek, és alulértékelték az akkori századforduló szabad sajtójú és pezsgő irodalmi, művészeti életű Budapestjét, miközben felülértékelték például Párizst, az egyik legnagyobb gyarmatbirodalom központját, ahol szintén lett volna mit bírálni. A Dreyfus-ügy szégyenletes alakulásához képest a tiszaeszlári perben a magyar állam viszonylag jól vizsgázott, Krúdy annak leírásával kezdi a beszámolóját, ahogy a rendőrség a vádlottak felmentése után megfékezi az antiszemita hőzöngőket Budapesten.
A beszélgetést elősegítendő, a felkért résztvevőknek egyes hozzászólásai is legfeljebb három percesek, mint egy slam. Ez az időkeret az 1980-as években Chicago-ban született slam/szóritmusoló műfajában az egyetlen megkötés. Mindegyik alkalommal, a beszélgetés első része után el is hangzik 3-4 slam, ami után a slammerek is feltesznek egy-egy kérdést, majd a közönség is feltehet kérdéseket.
A címben szereplő gondolatbátorság egybecseng Bibó István örökségével. Kállay Béni, miután lefordította John Stuart Mill szabadságról szóló esszéjét, előszavában azt nevezte gondolatbátorságnak, amikor valaki nem csak a mások, hanem a saját gondolatai igazságában is kétkedni bátorkodik. Mint a szólás és a sajtó szabadsága, ez a gondolatbátorság is a közbeszélgetés előfeltétele.

A "Gondolatbátorság Budapesten - szólásszabadság és közbeszélgetés a közép-európai New Yorkban egykor és most" című sorozat teljes programját lásd: [ Ссылка ]
[ Ссылка ]
Festmény: Gantner Dániel
FSA logó: Morvai Péter

свернуть