Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, május 26-i sajtótájékoztatóján elmondta Magyarországra az uniós tagállamokból 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Magyarország minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket.

Soros György magyar származású amerikai üzletember tevékenységére és a kormány reagálására vonatkozóan több kérdés érkezett. Magyarország érdekelt a jó magyar-amerikai szövetségesi viszonyban, "de nem mi próbáltuk Amerika bokáját harapdálni, mi addig érünk fel, hanem egy jelentős amerikai személyiség, Clinton elnök próbálta Magyarországot orrba vágni", amit nem lehet szó nélkül hagyni. Soros Györgyről a miniszter azt mondta: az üzletember Magyarországot olyan országként jelölte meg, amely útjában áll az Európát szerinte megsegítő bevándorlásnak. Soros György úgy határozta meg magát mint Orbán Viktor kormányának direkt ellenzéke.

Földügyben a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás - ellentétben az Európai Bizottság véleményével - úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, "háború" lesz.

Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg. A közszektorban 2016-ban 561 milliárd forintot tett ki az összes béremelés, 284 milliárd forintot a pedagógusok, 143 milliárdot a rendvédelmi dolgozók béremelésére fordítanak. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz.

A Fitch Ratings hitelminősítő Magyarországot felminősítő döntése önmagában nem hozta lázba a kormányt, amely ugyanilyen nyugalommal viselte a leminősítést is.

A kormány jövő héten hétfőn, majd pénteken ülésezik. Ezen téma lesz egyebek mellett a tejipar helyzete: megvizsgálják, hogy a tejágazatban tervezett áfa csökkentés hogyan érinti a termelőket, akikkel erről tárgyalni is fognak. Emellett áttekintik az iskolatej programot is.

A fővárosi pályaudvarok sorsáról jövő pénteken várható döntés, miután újabb hatástanulmányokat kért a kormány.

A paksi atomerőmű-bővítés ügyében Lázár János megerősítette, hogy pénteken Margrethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyal Brüsszelben azzal a reménnyel, hogy előrelépés lehet a brüsszeli engedélyezési eljárásban. A miniszter ugyanakkor azzal számol, az Európai Bizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. része, mert a testület a jövőre nézve nem járul hozzá az MVM monopolhelyzetéhez.

A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi hitelre kitérve megjegyezte, hogy Magyarországnak joga van előtörleszteni, kiváltó hitelt felvenni, az a kérdés, hogy van-e jobb az orosz hitel kondícióinál. Ennek lehetőségét egy felminősítés után érdemes megvizsgálni - mondta.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) ügyében megtudtuk a Fideszen belül arról folyik vita, hogyan lehetne ezt a szervezetet még hatékonyabbá tenni, "személyes hatalmi diskurzusról" nincs szó.

A minisztert kérdezték a Gyöngyösön meghalt másfél éves alultáplált kislány ügyéről is, amelyről azt mondta: tudomása szerint veszélyeztetés miatt büntetőfeljelentetés várható, emellett jogszabály-felülvizsgálatot is terveznek.

Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.

свернуть