Presser Gábor – Sztevanovity Dusán, Presser Gábor
Hogyha unod már a szobád négy falát,
Hogyha unod már az utcátok zaját,
Hogyha unod már a szomszéd kedvenc rezesbandáját,
Menj el, menj el, menj el!
Hogyha elég volt a söntés söréből
Hogyha elég volt egy asszony kegyéből
Hogyha elég volt a hatvanhárom kopott lépcsőből
Menj el, menj el, menj el.
Ha már nem bocsátasz meg, ha bántanak,
Hogyha szeretnéd, hogy megbocsássanak
Hogyha akarod azt, hogy hiányozz, és visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el.
Hogyha üres a szombat délután,
Hogyha hazaballagsz már a meccs után,
Ha már elsápadt a plakátarc a házad tűzfalán
Menj el, menj el, menj el.
Hogyha megunták az összes arcodat,
Hogyha szeretnéd, hogy megcsodáljanak,
Hogyha arra vágysz, hogy tárt karokkal visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el.
Hogyha rosszkedvű már minden ébredés,
Ha a megszokástól minden túl kevés,
Hogyha boldog akarsz lenni, mikor újra visszatérsz,
Menj el, menj el, menj el.
