Ahogy a Kis-Küküllő folyik, olyan szép lassan vízmelléki útja végéhez közeledik a Hazajáró. Nehéz szabadulni a folyóvölgyet övező erdélyi dombláncolatok lankásan hullámzó vidékének vonzó varázsától. Mert hiába az új korok minden szerves kultúrát ledaráló szelleme, maradt még itt valami a román, szász és magyarlakta kistáj-szigetek találkozásánál kibontakozott sajátos hagyományvilágból. És ahogy magunk mögött hagyjuk az ortodoxiát és a szász erődtemplomokat, a magyar szórványokból a tömbbe érve hosszas utazásunk végén belépünk a régen látott Székelyföld kapuján is.

A Nagy-és a Kis-Küküllő vízválasztó dombjai közül, Gógánváraljáról indulunk. Megnézzük Kundot, majd visszakanyarodunk a Kis-Küküllő völgyébe. Szászbonyha és Héderfája után Kóródszentmárton következik, majd Egrestői kitérővel Balavásárra érkezünk. Szentdemeter érintésével megyünk Gyulakutára, ahonnan még kinézünk Havadtőre, hogy végül Kelementelkén zárjuk Kis-Küküllő menti kalandozásunkat.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.

свернуть