Vámosi János
Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Míg a réten harmat fénylik, várok rád,
Míg a fákon gyümölcs érik, várok rád,
Hisz a szerelem veled oly szép.
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,
Felkutatlak, igaz hittel, bárhol jársz,
Legszebb álmom, ó, ne vidd el, bárhol jársz,
Hisz a szerelem veled oly szép.
Mint kósza szél a pillangót a kerteken,
Az órámon a mutatót úgy kergetem,
Míg vissza nem jössz, s nem hagysz el egy percre sem,
S átölelsz, úgy mint rég.
Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Fel is szállok, fel az égig, várok rád,
Míg csak élek, véges végig várok rád,
Hisz a szerelem veled oly szép.

свернуть