Hogyan működnek a fájdalmak, mi a fájdalom értelme? A különböző szerveknél milyen fájdalmakkal találkozhatunk? Miből ered a fájdalom és hogyan lehet a nyűglődést megelőzni? Online kérdések: Epegörcs hányással nagy fájdalommal, hólyaghurut és a vele járó fájdalom. Milyen konfliktus okoz gyorsabb bélperisztartikát? Zsírmáj. Szájnyálkahártya mirigyszövet gyulladás. Fül laphám elváltozás, bőr laphám elváltozás, policisztás vese / veseleállás. Ha a veseciszta egy funkcionáló szövetté alakul, hogy lehet, hogy policisztás veséjű személynek leáll a veséje? Mi köze van ehhez a vesegyűjtőcsatonának? Extrasystole/szívritmuszavar, vitiligo, a túlzott fáradtság lehetséges okai.

További információk:

Barnai Roberto: [ Ссылка ]
Roberto következő tanfolyama: [ Ссылка ]
videói: [ Ссылка ]
- biologika, új medicina tanfolyamok: [ Ссылка ]
- a biologika szerv atlasz: [ Ссылка ]
- feliratkozás lehetőségek: [ Ссылка ]
- közösség: [ Ссылка ]
- media partner: [ Ссылка ]

A tartalomból:
Az öt természet törvény rámutat arra, hogy a különböző csíralemez származású szövetek, különbözőképpen működnek. A fájdalomnak a biológiában mindig célja, értelme, rendeltetése van. Belső, középső illetve külső csíralemezt különböztetünk meg. A belső csíralemezből fejlődnek ki a mirigyszövetek. A mirigyszövetek a folyadék felszívását és kiválasztását végzik. A mirigyszövetek nélkül az anyagcsere elképzelhetetlen. Miből ered egy mirigyszövet fájdalma? Miből ered például egy máj-mirigygyulladás fájdalma? Miért érzem én azt, ha nincs ott érzékelő ideg? Hiszen a mirigyszöveteinkben nincsen szenzorikus beidegeződés. Az entodermánál (mirigyszöveteknél), vagyis az agytörzs vezérelte különprogramoknál az agyi góc ödémás feszülése sugározza ki a fájdalmat az adott szervre. A mezodermális különprogramoknál különbséget teszünk a kisagy és a velőállomány vezérelte különprogramok között. A kisagyhoz tartoznak a hártyák. Hashártya, mellhártya, szívburok, a bőr irha része, tejmirigyek valamint az agyhártya. Funkciójuk a védelem. Ezek a szövetek szintén nincsenek beidegeződve érzékelő idegekkel. Vagyis a fájdalmat szintén az agyi góc sugározza a szervre, vagy okozhatja az érintett szerv rész, szövet rész irritációja. Például a súrlódás. Mi a hasi folyadékgyülem oka? A velőállományhoz csapódnak be az önértékelési konfliktusok. Ide tartoznak a módosult kötőszöveteink. Porcok, inak, ínhüvelyek, izmok, csontok. Ide tartozik még a petefészek, here, lép, vesekéreg, mellékvesekéreg. Minél jobban fáj, annál jobban gyógyul. A konfliktus aktív szakaszban ritkán érzékelünk fájdalmat. A megoldás utáni szakaszban az érintett terület jelentősen megduzzadhat. Ugyanakkor a fájdalom mértéke aránytalan lehet az elváltozás nagyságával. Egy kisebb elváltozás okozhat nagyobb fájdalmat. Roberto felhívja a figyelmet a folyadékbevitel fontosságáról, hogyan befolyásolja a folyadékmennyiség a regenerációnkat. Ha ezt tudjuk, kiküszöbölhetőek az ördögi körök kialakulása. A hiedelmeink befolyásolják a valóságunkat és ez a biológiában nagymértékben bemutatkozik. A megoldás utáni szakaszban szinte mindig jelentkezik fájdalom, itt a fájdalom a szövetnek a feszüléséből ered. Itt már vannak szenzorikus beidegeződések. Mi lehet a következménye, ha a fájdalom ellenére mozgatjuk a végtagjainkat? Csonthártya, harántcsíkolt izomszövetek, szívizmok elváltozásáról. Mitől alakul ki a szívmegnagyobbodás? Mitől lesz valakinek sport szíve? Mi okozza a migréneket? Melyik az a jellegzetes fájdalom, melyből tudhatjuk, hogy a vérereink falain van az elváltozás? Mik idézik elő a fejfájást? Mitől alakul ki a cellulitisz vagyis a narancsbőr? Lépről, nyirokerekről, zsírszövetekről, vesefájdalmakról. A petefészekcisztáról bővebben. Az ektodermális szöveteknél, vagyis a kéregállomány vezérelte területeken (laphámszöveteknél) két fajta érzékenység-lefutás lehetséges. Belső bőr szenzorika szerinti laphám elváltozásnál az aktív szakaszban jelentkezik a fájdalom illetve az epileptokrízisben. Kisebb fekélyesedéshez jelentkezhet nagyobb fájdalom. Ezt nevezik túlérzékenységnek. Ilyeneket tapasztalhatunk például a nyelőcsőben, májvezetékben, a hasnyálmirigy-vezetékben, a kopoltyúív-vezetékben. Külső bőr szenzorika szerint működő laphámszöveteknél a konfliktus aktív szakaszban érzéketlenség, majd a megoldást követően túlérzékenység jelentkezik. Pl.: ekcéma. Az érzékenység-lefutás ábrák az 5.1.D. lapon a Szerv Atlaszban. Ektodermális különprogramoknál kivétel a csonthártya különprogramja. A csonthártya tud fantomfájdalmakat létrehozni. Miből tudom eldönteni, hogy a fájdalom csonthártya fájdalom-e?

свернуть