Hosszú volt a legénybúcsú,
röstellem a dolgot,
de azóta sorra jártam
mind a virágboltot.
Bűbájos szép tavaszi nap
hajnalodik máma,
jól esik a friss levegő
a nagy lumpolásra!

Most amikor minden virág nyílik,
orgonától a kis gólyahírig,
mikor vége van a fagyos télnek,
amikor a fecskék visszatérnek.
Mikor a természet újra éled,
valahára boldog leszek véled.
Megölelném az egész világot,
és hozzád vinném mind-mind a virágot.

Nem szoktam én duhajkodni,
csak épp mostanába'.
Hébe-hóba belenéztem
a pezsgős pohárba.
Most már úgysem tart sokáig
ez a facér élet,
ma viszek az oltár elé
szép kis feleséget.

Elhangzik a nászinduló,
szétoszlik a násznép.
Így volt ez már számtalanszor,
nálunk se lesz másképp.
És azután visz a gőzös
messze Olaszhonba,
ott ébredsz fel virágok közt
ölelő karomba'.

свернуть