194. Isten Kezébe helyezem a jövőt.
1.
A mai nap eszméjével újabb lépést teszünk a mihamarabbi megváltás felé – és bizony, hatalmas lépés lesz ez!
Oly hatalmas távolságot ível át, hogy szinte már meg is érkezel általa a Mennybe, és minden akadályt magad mögött hagyva megpillantod majd célunkat.
Lábad a Mennyek kapujához vezető füvet tapodja majd, mert eljutsz a béke csendes helyére, ahol teljes bizonysággal várakozol arra, hogy Isten megtegye feléd az utolsó lépést.
Ó, milyen messzire jutunk a földtől!
Mennyire megközelítjük célunkat!
Mennyire lerövidül a hátralévő út!
2.
Ha elfogadod a mai nap eszméjét, magad mögött hagysz minden szorongást, magad mögött hagyod a pokol valahány bugyrát, a kétségbeesés sötétjét, a bűnről szóló gondolatokat és a bűntudat okozta pusztítást.
Ha elfogadod a mai nap eszméjét, megszabadítod börtönéből a világot, mert eloldod a szabadságba vezető ajtót elzáró láncot.
Bizony, megmenekülsz ezen eszme által, s így megadod a világnak megváltásod ajándékát, mert magad is megkaptad azt.
3.
Nem létezik olyan pillanat, amelyben kétségbeesést, levertséget, fájdalmat vagy veszteséget érezhetnél.
Nem létezik olyan pillanat, amelyben trónra ültethetnéd a bánatot, hogy hűséges imádójául szegődj.
És nem létezik olyan pillanat, amelyben meghalhatnál.
Így hát minden Istennek adott pillanat a szomorúságtól, a fájdalomtól és a haláltól való megszabadulásodat jelenti, ha már az elkövetkező pillanatot is eleve Őneki adod.
4.
A jövőd Isten kezében van, éppúgy, ahogy az Ő kezében van a múltad és a jelened is.
Múlt, jövő és jelen egy az Ő számára, így eggyé kell lenniük számodra is.
Ám e világban továbbra is valósnak tűnik az idő haladása.
Ezért nem arra kérünk, hogy megértsd, az idő valójában nem egymásra következő pillanatok sorozatából áll.
Csupán arra, hogy engedd el a jövőt, és helyezd Isten Kezébe.
És megtapasztalod majd, hogy ezáltal egyben a múltat és a jelent is az Ő Kezébe helyezted, mert többé nem bűnhődsz majd a múlt miatt, és értelmetlenné válik számodra a jövőtől való félelem.
5.
Engedd el, szabadítsd fel a jövőt.
Mert a múlt már elmúlt, a jelen pedig megszabadult minden gyásztól és nyomorúságtól, fájdalomtól és veszteségtől, és így azzá a pillanattá vált, amelyben az idő megszabadul az eddigi, könyörtelenül kiszámítható menetét megszabó illúziók fogságából.
És így a korábban az idő rabságában sínylődő pillanatok mind azon szent pillanattá alakulnak át, amelyben az Isten Fiában rejtőző fény felszabadul, és megáldja a világot.
Szabad lesz így a Fiú, és dicsősége teljes fényében ragyog majd a vele együtt megszabaduló világra, hogy osztozzon az ő szentségében.
6.
Ha valós mivoltában, megszabadulásként látod a mai nap tanítását, állhatatos erőfeszítéssel törekszel majd arra, hogy részeddé tedd.
Amint e gondolat elméd meghatározó szabályává, problémamegoldó módszereid részévé, a kísértésre adott első reakcióddá válik, megosztod majd a világgal is e tanítást.
És amint megtanulod a megváltást látni mindenben, úgy látja majd meg a világ is, hogy bizony megmenekült.
7.
Mi aggodalom gyötörhetné azt, aki Isten Kezébe helyezte a jövőjét?
Ugyan mitől szenvedhetne az ilyen ember?
Mi okozhatna számára fájdalmat vagy veszteséget?
Ugyan mitől is félhetne?
És ugyan mi olyan dolog létezhetne, amelyre ne tekintene szeretettel?
Hiszen megszabadult ő a jövő minden fájdalmától, és rálelt a jelen békéjére, és a bizonyos gondoskodásra, amelyet soha nem ingathat meg a világ.
Az ilyen ember bizonyosan tudja, hogy bár az érzékelése talán hibás, mindig helyreigazíttatik.
És ha megtéved, bizony szabadon új döntést hozhat, és meggondolhatja magát, ha hibát követ el.
8.
Helyezd hát jövődet Isten Kezébe.
Mert így ismét meghívod magadhoz az Ő emlékezetét, hogy a szeretet igazsága lépjen a bűnről és a gonoszról való gondolatok helyébe.
Gyarapodni fog majd a világ, és minden élőlény meggyógyult érzékeléssel felel majd erre.
Aki Istenre bízza magát, az egyben a világot is abba a Kézbe helyezi, amelyhez ő maga folyamadott vigaszért és biztonságért.
Az ilyen ember nemcsak a saját, de a világ beteg illúzióit is félreteszi, és békét kínál nem csupán magának, de az egész világnak.
9.
Bizony, megmenekülünk a mai nap eszméje által.
Mert békében megpihenhetünk Isten Kezében, és bizonyosak lehetünk abban, hogy ott csak jó dolgok történnek velünk.
Ha felejteni kezdenénk, szelíd biztatásra és megerősítésre lelünk az Ő Kezében.
Ha magunkénak fogadnánk el egy könyörület nélkül való gondolatot, hamarosan felváltja majd azt a szeretet tükröződése.
És ha kísértést éreznénk arra, hogy támadást indítsunk valaki ellen, Őhozzá, nyugovásunk Őrizőjéhez folyamodunk, hogy hozza meg érettünk a döntést, amellyel messze magunk mögött hagyhatjuk e kísértést.
Nem lesz többé ellenségünk a világ, mert úgy döntöttünk, hogy a barátai leszünk.
Hang: Hahn Csaba
Szerkesztő: Anonim Márton
