A rendőrség fekete napja volt 2016. április 22-e.
A Fővárosi Ítélőtábla egy napon két jogerős ítéletben is elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot alapvető szabadságjogok megsértése miatt és jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg a nemzeti jogvédők által képviselt meghurcolt tibetieknek és gárdistáknak.
A BRFK a Fővárosi Ítélőtábla 2016. április 22-i jogerős ítélete alapján két meghurcolt gárdistának köteles nem vagyoni kártérítést fizetni: kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként hétszázezer forintot.
A két gárdistát, Horváth Krisztiánt és Veress Gábort 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincselték, előállították, majd hat és fél óráig fogva tartották. A felpereseket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.
A jogsértettek a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a 2009. július 2-i jogerős ítélettel feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik.
Az ebben a perben hozott elsőfokú ítéletről szóló hír itt és tudósítás itt látható: [ Ссылка ]
A rendőrség csak állította, de nem bizonyította, hogy a gárdisták vezényszavakat használtak, és alakzatban vonultak. Ennek ellenére egyesülési joggal való visszaélés miatt három évig tartó büntetőeljárás indult a felperesek és Kiss Róbert volt gárdafőkapitány ellen, de végül jogerősen felmentették őket. Precedensértékű, hogy a bíróság immár nemcsak szabálysértési, hanem büntetőügyekben történt jogtalan fogva tartásért is jóvátételt ítélt meg, azért mert az utóbb felmentett civilek személyes szabadságának korlátozása szükségtelen és aránytalan, ezáltal jogellenes volt.
Az Ítélőtábla szerint ugyanis semmi nem indokolta, hogy tettenérésnek tekintsék a jogsértettek megemlékezésen való jelenlétét, ezt semmilyen tény nem támasztotta alá, sőt az előállító rendőr sem érzékelt semmiféle vezényszót és más vezetői jellegre utaló eseményt velük kapcsolatban. Másrészt egy feloszlatott szervezet újraszervezésének cselekménye sokkal összetettebb, ami egy eseményen igazából nem is valósítható meg. A rendőrség a gárdistákkal szemben is sorozatosan követett és követ el törvénysértéseket.
Az ebben a kategóriában legdurvább és tömegesebb ilyen eset, a 2009. július 4-i gárdistatüntetés (Bajtársaisság Napja) jogellenes feloszlatása miatt (216 embert állítottak elő brutális erőszakot és könnygázt alkalmazva) még közel 100 jogsértett személyiségi pere zajlik, a rendőrség egyezségre érthetetlen módon nem hajlandó, védi a Bajnai rezsim gyalázatos jogtiprását.
Május 6-án hoz jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a szintén nemzeti jogvédők által képviselt 13 gárdista ügyében: a Fővárosi Törvényszék tavalyi elsőfokú ítéletében jelentős összegű kártérítéseket (fejenként átlagosan hétszázezer forint) ítélt meg a szintén a Bajtársiasság Napján jogsérelmeket szenvedett gárdistáknak. A rendőrség ezen ítélet ellen nyújtott be fellebbezést....
Budapest, 2016. április 29.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (wwwnjsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
